Hazatérés a testbe
Rovatok: Porhüvely
Testi valóm elfogadása az önelfogadás része: elfogadom minden adottságával, szépségével és csúnyaságával, egészségével és egészségtelenségével, egyediségével és apró furcsaságaival. De elfogadom a benne rejlő lehetőségeket is! Hiszek fejleszthetőségében és megváltoztathatóságában: nem mondok le könnyedén az egészségről és a szépségről.
Elfogadásom és szeretetem által egyre inkább megismerem testem valós igényeit, és igyekszem megadni magamnak mindazt, amire szükségem van. Megértem, hogy az egészség aktív hozzáállás önmagamhoz, annak megtanulása, hogy miként gyógyíthatom önmagam, hogy miként előzhetem meg a betegséget, hogy hogyan törődhetek a testemmel.
Megértem lassan azt is, hogy a szépség nem egy külső testképnek való megfelelés, hanem egyre reálisabbá váló belső testképem összehangoltsága, szeretete, egyensúlya.
Ahhoz, hogy valóban harmóniába kerüljek a fizikai létezésemmel, hogy megvalósítsam a testemben szunnyadó egészség- és szépség-potenciált, szembe kell néznem azzal is, hogy kénytelen vagyok változtatni önmagamon. A civilizált emberi test általában beteges egyensúlyban van: kávéval kelünk, altatóval alszunk, többszörös kalória-bevitellel pótoljuk a létfontosságú tápanyagok hiányát, a feszültséget különféle drogokkal csökkentjük. Ahhoz, hogy új egyensúly alakuljon ki, először fel kell bomolnia a réginek.
Ha szeretnénk, hogy tartósan megváltozzon testünk, megváltozzanak szomatikus szerepeink, megváltozzon viszonyunk a testünkhöz, el kell kezdenünk értékelni a benne áramló életet, az egészségünket. Ez az élet tiszteletével kezdődik, azzal, ahogy tiszteljük a fákat, a füveket és az állatok életét. Ahogy szeretettel fordulunk a bolygónk felé, és megértjük, hogy testi létünk mélyen beágyazódik az Univerzum különleges rendjébe. Megértjük, hogy az élet különleges ajándék, melyért hálát érzünk.
Innentől kezdve lassan, lépésről lépésre fejlődik ki egészségünk és szépségünk, néhány életellenes szokás elhagyásával, néhány életigenlő, örömteli rutin kialakításával. Lassan megtaláljuk a szükséges információkat és a megfelelő embereket, akik segítségünkre lehetnek.

2 hozzászólás
Dávid szeptember 15th, 2006 12:29 am
Évám, ezt te írtad vagy olvastad?
Nagyon pozitív pozitív-affirmáció, eltekintve a kétely csíráját behozó Ha-s mondatra, melynek átírását javaslom.
Az ilyen affirmációkat magunkkal kötött szerződéseknek foghatjuk fel, amelyhez - mint szerződéses kötelmeinkhez - tartjuk magunkat, még ha reggel nem is bírjuk kinyitni szemünket kávé nélkül, azt a szemünket, amit amúgy este még nem bírtunk lecsukni altató nélkül. Szóval kemény menet ez a koffeinfüggő inszomniásoknak…
Dávid szeptember 15th, 2006 8:38 pm
te Évám, kitörölted a kommentemet… nem is gyövök ide többet…
Szólj hozzá!