Akkor cselekszünk hatékonyan, akkor tudjuk leginkább kifejteni erőnket, ha megtapasztaljuk, hogy mire vagyunk igazán képesek. Gyakran elbizonytalanítottak és kishitűségre neveltek minket, és sokszor hiányoznak életünkből azok a tapasztalatok, melyek fényében igazán hihetnénk önmagunkban. A csoport akciós terében átírhatjuk rossz élményeinket és újfajta tapasztalatokat gyűjthetünk magunkról. Megtapasztalhatjuk, hogy milyen az, amikor mások hisznek bennünk, milyen az, amikor ebből erőt merítve új és döntő tettekre szánjuk el magunkat, megtapasztalhatjuk tetteink valódi súlyát és erejét, és így újra megtanulhatunk hinni önmagunkban. Ez a hitünk kapcsolatainkban, munkánkban és kedvenc időtöltéseinkben is elkísér, és így lassan megértjük, hogy elégedettségünk életünk minden területén növelhető.→

A velünk-született szerepalkotó kreativitásunkat felébresztve egyre szabadabbá és spontánabbá válhatunk: kezdeményezhetünk, ahelyett, hogy mindig reagálnunk kellene, kinyílhatunk, ahelyett, hogy mindig védekeznénk, irányíthatunk anélkül, hogy mindig igyekeznénk engedelmesen megfelelni mások elvárásainak. Szerepeink újszerűsége és rugalmassága a mindennapjainkra is kihat: az unalmas rutinok helyére tapasztalataink színes, izgalmas és szenvedélyes átélése kerül.→